A tibeti buddhizmus a buddhizmus egyik fő ága, amely Tibetben, valamint Bhutánban, Nepálban, Mongóliában, Észak-India egyes részein és a nyugati világban is gyakorolt spirituális út. Ez a hagyomány a mahájána buddhizmus része, és egyedülálló módon ötvözi:
a mahájána együttérzés-központú tanításait,
a vadzsrajána (gyémánt út) misztikus és tantrikus gyakorlatait,
valamint Tibet ősi, sámánisztikus vallásának, a bönnek elemeit.
Fő jellemzők
1. Láma-rendszer
A tanítók neve: láma – tiszteletbeli mester, aki vezeti a tanítványt a megvilágosodás felé.
A legismertebb: XIV. Dalai Láma – Tibet száműzött spirituális vezetője, a béke és együttérzés globális szimbóluma.
2. Tantrikus gyakorlatok (vadzsrajána)
Mantrák (szent szótagok, pl. Om mani padme hum),
Mudrák (kézmozdulatok),
Mandala (szent geometria, vizualizációs térkép az istenihez),
Jidam (védelmező istenség vizualizációja),
Guru-jóga (a tanítóval való tudati egyesülés gyakorlata).
3. Meditációk
Shiné (samatha): nyugalom-meditáció.
Lhaktong (vipasszaná): belátás-meditáció.
Tonglen: együttérzés fejlesztése (más szenvedésének „belélegzése”, és szeretet „kilélegzése”).
4. Reinkarnáció és karma
Erősen jelen van a tudat újjászületésének és a karma működésének hite.
A láma-rendszerhez kapcsolódik a tulku-rendszer: tudatosan újjászületett mesterek (pl. a Dalai Láma is ilyen).
5. Halál és Bardo
Nagy figyelmet szentel a halál utáni állapotnak (bardo).
A Tibeti halottaskönyv (Bardo Thödol) leírja a tudat tapasztalatait a halál és az újraszületés között.
Tibeti buddhista iskolák
Nyingma – a legrégebbi, „őseredeti” tanítások, erősen tantrikus.
Kagyü – hangsúly a meditáción, mestervonal: pl. Milarepa.
Sakya – filozófiai mélység, középutas megközelítés.
Gelug – a „szigorú rend” iskolája, a Dalai Láma rendje.
Mit tanít?
A tibeti buddhizmus célja a megvilágosodás elérése nemcsak saját magunk, hanem minden lény javára. Ennek eszköze a belső tudatosság, együttérzés, bölcsesség és a tudat mély átalakítása különféle gyakorlati módszerekkel.
HU 
EN 
DE 
DE_DE